Csorvás címere

Csorvás város
Magyarország - Békés megye

Csorvás vasútállomás GPS koordinátái: (tájékoztató adat!)       46°37.41'       20°50.57'
Csorvás postai irányítószáma: 5920              Csorvás vezetékes telefonos távhívószáma: 66
legközelebbi települések: Gerendás, Orosháza, Békéscsaba


Csorvás
Csorvás - néhány lexikonos leírás 

Révai Nagy Lexikona (1912): 

nagyk. Békés vm. orosházi j.ban (1910) 5860 magyar és tót lak.; van hitelszövetkezete, két gőzmalma, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala, telefonállomása. Határa 9006 ha. Csorvás régi hely, 1217. már falu volt, a török idejében elpusztult. 

Új idők lexikona (1937): 

Nk.  Békés vm.  orosházi j.-ában, a szeged-békéscsabai vasútvonal mellett. Áramfejlesztő telep, gőzmalom (1930). 6869 lak.

Új magyar lexikon (1960): 

ötk.,  Békés m.,  orosházi j. L: 7800 Nagyhatárú település, sok tanyával, az ország legjobb talajaival. Tanyavilágának egy részét községgé alakították (Gerendás). Ág., gépállomás, baromfitenyésztés

Papp János tagtársunk dolgozata: Csorvás történetének legfontosabb mozzanatai a tatárjárástól napjainkig

Csorvás egy 1930-as térképen 
a nagyításhoz kattintson a térképen

Csorvási képek (fotók: Szabó István)
ezeket a képeket vette át Csorvás hivatalos honlapja
Szt. István díszkút
millenniumi díszkút
bartok1.jpg
Bartók emlékhely
bartok2.jpg
Bartók emléktábla
rk. templom
rk. templom
honvédemlékmű
I. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű
okomen.jpg
ökömenikus emlékmű
camillo.jpg
egy sír 1898-ból
Trianon emléktábla
Trianon emlékhelye
Stojanovits Szilárd
Stojanovits Szilárd
Csorvás a levegőből - 2003.
a fotó 2003-ban készült és a Polgármesteri Hivatal engedélyével szerepeltetjük a honlapon

Csorvás város Orosháza és Békéscsaba között a 47-es főút, valamint a vasútvonal mentén fekvő szabályos alaprajzú, kertes beépítésű település.
A régóta lakott hely neve feltehetően a "csorva" szóból ered, ami homokos területet jelent. Területén Árpád kori falu maradványait tárták föl a régészek. Első írásos említése 1217-ből való, majd folyamatosan előfordul 1596-ig. A mai Csorvás alapítása 1857-től számítódik, amikor gyulaiak, majd később orosháziak telepedtek le a csorvási pusztán és önálló adófizetővé vált. 1858-ban nyílt meg a posta, 1870-ben elérte a vasút, nyomában fellendült a gazdasági és a társadalmi élet.
A XX. század elejétől 1950-ig, majd 1970-től kezdve ismét nagyközségi, 2005. július 1-től város.
Kedvező földtrajzi helyzete, kiváló minőségű sík, nagytáblás termőföldje jó természeti lehetőségeket biztosít az itt gazdálkodóknak. Mezőgazdaságát búza, kukorica termelés, marha- és sertéstenyésztés jellemzi.
A főtéren elhelyezett világháborús emlékművek a csorvási áldozatokra emlékeztetnek. Itt található a települést alapító Stojanovits Szilárd 1848-as nemzetőrkapitány bronz szoborportréja, továbbá a Millenniumi Szent István díszkút és a Trianoni emlékmű. A katolikus temetőben a Bartók család emlékhelye található. Bartók Béla zeneszerző, népzenekutató szülei Csorváson kötöttek házasságot 1880-ban, maga Bartók is többször járt Csorváson népdalgyűjtő körútjai során.
A múlt század elején több nagyhírű főnemesi birtokos-család itt is kastélyt építtetett és gazdaságot működtetett: Wenckheim Matild a Rudolf-majorban, Wenckheim Károly a Károly-majorban ill. Nagymajorban. Ezek nagy része megsemmisült a történelem viharaiban.
A modern Művelődési Központ a Könyvtárral és a Tornacsarnokkal a nagyközség kultúrális és művészeti életének központja.
A település és határa számos országos és helyi védettségű természeti értékkel rendelkezik: fák, fasorok, kiserdő, ősgyep vagy a Magyarországon csak itt őshonos hérics.
Rendszeresen megrendezett események, látványosságok: Nemzetközi kézi aratóverseny, Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorettfesztivál, Nemzetközi Lakodalmas Gasztronómia napok, Búcsú.
Csorvás díszpolgárai:
Dr. Fehér Dezső (1922-) a magyar lósport és a magyar lóverseny neves szakértője és szervezője
Páter Szőke János
(1927-) Szalézi Don Bosco szerzetes, püspöki helynök
Gulyás Mihály (1904-1996) pedagógus, iskolaigazgató, karnagy
Dr. Molnár András ((1939 - 2003) háziorvos
Zalai György (1915-2006) politikus, köz- és helytörténeti-író

CSORVÁS TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB MOZZANATAI A TATÁRJÁRÁSTÓL NAPJAINKIG

PAPP JÁNOS
Pécsi Tudományegyetem – TTK Földtudományok Doktori Iskola, Földrajzi Intézet

Csorvás is the youngest town of County Békés. Traces of settlement can be found in its territory from the Neolithic Age. Archeological researches prove that it was a „village with a church” around 1150. The medieval church, which has foundation from the age of the Árpáds, was excavated in 1997. Csorvás was first mentioned in written documents in 1456. After the Tartar-Turkish troops burnt up the village it became a deserted, uninhabited area for a long time. After the Turks had been driven out of the country the territory was given to baron Harruckern János who utilized it in the way of leasing. His serves populated the „puszta” again. From 3December 1857 the village is an independent settlement that pays taxes. Up to now the living of the people in this area is ensured by the good-quality soil. Csorvás is an incorporated comunity (or „nagyközség”) from 1970, and town from 2005. The author of these lines is attempting to present the process
of its development by recalling the history of this settlement.

Csorvás elhelyezkedése

Csorvás város az ország délkeleti részén, a Dél-alföldi Régióban, Békés megyében, a 47-es számú főközlekedési út mellett, az Orosházi kistérségben fekszik. Közelebbről, az Alföld nagytáj részét képező Körös-Maros-köze középtájon belül helyezkedik el a település. Ezen belül a Békés-Csanádi-hát kistáj-csoport Békési-hát kistájához tartozik, területe 9018 hektár.
Csorvás neve ószláv nyelven homokost jelent, ami a környék talajviszonyaira utal. A löszös talajképző tájat csernozjom talajtípusok uralják. A térség nagyobb részét elfoglaló, az ország legkiválóbb termőképességű fekete földjei változatos, sokszínű szántóföldi növénytermesztési szerkezet kialakítására adnak alkalmat.

Az ezredforduló előtti években erősödött fel Csorváson az igény, hogy több mindent szeretnének tudni e település eredetéről, múltjáról. Aki a múltat nem ismeri, az a jelent sem értheti – cseng fülünkben a jól ismert mondás. Néhai Zalai György (2006), aki önmagát amatőr kutatónak nevezte, tett sokat azért, hogy Csorvás eredetét, múltját megismerhessük. E sorok írója az ő tiszteletére és emlékére is szánja jelen dolgozatát.

A település fogalma

A települések kialakulása, fejlődése vagy hanyatlása mindenkor szoros összefüggésben van az adott térség földrajzi-természeti adottságaival, társadalmi-gazdasági viszonyaival, azok változásaival, történéseivel. „Az emberiség a tér és az idő keresztjére veszítve él” – Tóth József (2004).

Településen értjük egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét. A lakóhely az a hely, ahol az ember vagy embercsoport a maga testi épségének és anyagi javainak magvédése céljából alkalmas módon berendezkedik, s mindazt az emberi létesítményt, esetleg természeti objektumot, amely a lakóhelyet alkalmassá teszi a fenti cél ellátására, hajléknak nevezzük. A munkahely az a hely, ahol egy ember vagy embercsoport a maga szükségleteinek megszerzése céljából valamilyen tevékenységet folytat (Mendöl Tibor 1963).

Beluszky Pál (1973) a település fogalmát a funkcionális oldalról közelítette meg: a település egy embercsoportnak a bővített társadalmi újratermelés céljait szolgáló, ezen embercsoport által igénybevett létesítményeknek – lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltatási intézmények – a lakosság mindennapos, rendszeres „mozgástere” által kijelölt funkcionális egység.

A település Tóth József (1988) meghatározása alapján egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi és műszaki struktúrák rendszere.

A honfoglalás kori település

A Csorvás települést magában foglaló tér a Körös-Maros közötti ármentes területén található. A Kondoros-völgy, a Hajdú-völgy, a Birka-völgy dús mezői, könnyen művelhető, bőven termő földjei adtak lehetőséget a földművelésre, az állattartásra. Ezen, természeti adottságok többszöri településpusztulások után is arra késztették az embert, hogy ide visszatérjen, újra benépesítse a tájat.

A térség a honfoglalás korában is lakott volt. Történeti kutatások szerint a bolgár állam peremvidékéhez tartozott, bevándorló szlávok lakták. A magyarok a IX. század végén érkeztek e környékre. Megtelepedésük törzsszövetség keretében történt. Árpád vezér első fia, Tarhos uralkodott a Körösök vidékén, ahol a törzsek a nomád, vándorló életmód mellett a tér adottságait felismerve állandó szálással rendelkező földművelőnéppé vált. A nemzetségfő által birtokolt terület egyre szorosabb szervezeti, gazdasági, társadalmi keretekbe fogta az ott élő népességet (Zalai György 1996).

László király halála után, 1095-ben Kálmán kerül a trónra, aki óriási falufejlesztést, templomépítést hirdet meg. A fejlődés legfőbb ismérve a népesség számának emelkedése, a földesúri szolgáltatások bővülése, a fölművelés fokozatos térhódítása, komoly közösségszervező folyamatok voltak. Az orosházi környéki falvakban, így Csorváson is 20-20 család, olyan 100-120 fő lakhatott. A XII. században egyre több faluban épült szilárd építőanyagból templom. Ekkor épülhetett a csorvási templom is, amely a kardoskútihoz hasonlít a leginkább. Mindkét templom falazata tégla és egyszerűen faragott homokkő, valamint mészkő. Mindkettő román stílusban épült.

A templomos falu

Csorvás falu első írott emlékének nyomára Haan Lajos (1870) evangélikus lelkész, egyházi író jut. A Váradi Regestrum tanulmányozása során, egy 1217-ben „a csorvási németek Bagira nevű jobbágya a tüzes és forróvízkezelő törvényszék elé állíttatván, bűnösnek találtatott” – írja Haan Lajos 1870-ben a Békés vármegye hajdana című munkájában. A Váradi Regestrum, mint hiteles feljegyzésekből álló egyházi jegyzék, az egyik legjelentősebb az Árpád-kori kutatások kevés írott emlékei között. A feljegyzéseiből megtudhatjuk, hogy a tatárjárás előtt 150 falu létezett Békés megyében. Ám Csorvás nem volt köztük. A Váradi Regestrum 1903-ban történő felülvizsgálatakor, melyet Karácsonyi János és Borovszki Sámuel történészek végeztek el, megállapították, hogy a Haan Lajos által Csorvásnak vélt Curbei falu helyesen Gurbely, amely egy Püspökladány közeli falu. Ezzel Csorvás elvesztette egyetlen, addig hitelesnek elfogadott írásos bizonyítását annak, hogy 1217-ben „fennállott falu” volt, írja Zalai György 1996-ban.

Csorvás Árpád-kori létezése a régészeti kutatások során került bizonyításra. Kovalovszki Júlia (1965) a Körös-Maros közötti térség középkori településrendjének kutatása során, Orosháza környékén 30 km átmérőjű területen 43 település jellegű, X-XI. századi lelőhelyet állapít meg. Ekkor írja Csorvásról, hogy „Árpádkori és későközépkori falunyomok figyelhetők meg”. A templom helyét nem találták meg.

Templomról szóló írás 1733-ban fordul elő először, amikor a Helytartótanács elrendelte Békés megye területén található elpusztult templomok számbavételét. Csorvásról azt jelentette a bizottság, hogy templomnak elromosodását - mely báró Harruckern János úrhoz tartozott – a vásárhelyiek idézték elő, azzal, hogy építőanyagát elhordták. 1870-ben Haan Lajos már a föld színéig elpusztult templomról írt: „A templom, sőt egyes házak nyomai is meglátszanak…. Sztojanovits Szilárd úr birtokán, még most is egész rakás téglák vannak, a földet ezek miatt alig lehet szántani”. A templom, amely valószínűleg a XII. században épült négyszögletes hajóval rendelkező félköríves szentélyű épület, hossza 15 méter, szélessége 8,5 méter volt. Az adatokat Grócz Adalbert Csorvás első katolikus plébánosa 1874-ben jegyezte fel, aki tagja volt a Békés Megyei Régészeti és Művelődési Társaságnak.

III. Endre 1298-ban kiadott 70. törvénycikkében megengedi a szabad jobbágyköltözködést. Később Zsigmond a szabad költözés jogát megerősítve a letelepedést segítette. Békés megye mezőségi területei, melyek a király tulajdona lettek a tatárjárás után, újra települtek. 1403-ban a trónért folytatott harcok után a király szövetségesének, Maróthy János macsói bánnak adományozza a gyulai uradalmat 42 birtokkal együtt. Köztük volt Csorvás, Kondoros, Szénás.
Zsigmond király 1436-ban Hunyadi Jánosnak adta Békés megyében Szentandrás, Csabacsűd és Szentetornya királyi uradalmi birtokokat. Ekkor jelenik meg Csorvás neve az adományozó okmányban, mint Szentetornyához tartozó puszta (Haan Lajos 1870) Csorvás 1436-tól 1494-ig megosztott birtok lett, az Ábrahámffyaké (Ábrahámffy Tamás Csorvás első földesura) volt a falu határának nagy része, Hunyadi Jánosé és utódaié a Szentetornyához csatolt puszta része.

A következő években Csorvás gyorsan fejlődött. Benépesült. Földet művelő, állatot tartó népesség lakta. Feljegyzésekből kitűnik, hogy Szilágyi Erzsébet itt tenyésztette fia, Mátyás király hadseregének lovait, Innen szállították az igavonó ökröket is (Elekes Lajos 1952).
Csorvásnak 1552-ben önálló egyháza lehetett, mert a trienti zsinaton résztvevő küldöttek költségeihez adott hozzájárulásról szóló jegyzék megemlíti, hogy Csorvás falu plébánosa 3
forintot adományozott. Annyit, mint a békési főesperes, vagy a váradi káptalan. Adózó falu volt (1. táblázat). Működött iskola is, ahol a plébános és a kántor tanította a vallás főbb tételeit.

1. táblázat - Csorvás adózása 1552-1564 között
adózó év 1552 1553 1556 1557 1560 1562 1563 1564
Kapu 5 13 26 58 15 36 28 29
Jobbágy 7 26 52 116 30 72 56 58
Adó (Ft) 7,5 19,5 36,4 61,2 21 50,4 42 41,6

Forrás: Zalai Gy.: Nagyközség a viharsarokból 3.

A török dúlás elérte Csorvást is. A török elleni háború és az adózási terhek miatt a lakosság elmenekült a településről. Szinte lakatlanná vált. 1596-ban elpusztult a falu. A török kivonulása után 1703-ban megkezdődött az elmenekült lakosság visszaszivárgása. III. Károly király 1723-ban az egész Békés megyét Harruckern János György osztrák alezredesnek adományozza. Utódaik a mai település alapítói. Virágzó állattartás és földművelés jellemezte a gazdálkodásukat. 1857-ben már 377 hold szántót tartanak nyilván. Igazgatását Gyuláról bonyolítják. A puszta általános fejlődése a helyi ügyintézés igényét is maga után vonta, amit elősegített Gyula és Csorvás egymástól való távolsága. A Nagyváradi Kerületi helyhatóság 1855. december 25-én kimondja, Csorvás puszta alakuljon át adóközséggé. Akkori lakossága 811 fő volt (2. táblázat).

2. Táblázat A csorvási lakossága (1857-1900)

2. táblázat - Csorvás lakossága (1857-1900)
Év 1857 1870 1880 1890 1900
lélekszám 811 2265 3148 4249 4961

Forrás: Zalai Gy.: Nagyközség a viharsarokból 3.

A fejlődés nemcsak a lakosság számszerű növekedésében nyilvánult meg. Megépült 1870-ben az Alföld-Fiumei vasút, amely 28 km-en keresztül érintette a csorvási határt. Ezzel lehetőséget teremtett a távolabbi területeken történő munkavállalásra. Csorvás 1857. december 3-án teljesen önálló község saját igazgatással. A település élén 12 tagú választott képviselő-testület állt. A Wenckheim Antal és örököseinek nagybirtoka mellett 448 parasztgazdaság, 536 lakóház igazolta a község erősségét.A község területe 15 612 kh 901 négyszögöl, szántóterülete 7021 kh 1250 négyszögöl. A belterületre 139 kh 700 négyszögöl állt rendelkezésre, főtengelye a mai 47-es számú út. Akiknek nem volt földje, az, napszámmal, alkalmi munkával kereste a kenyerét. Erősödött a hitélet, 1857-ben a katolikus egyháznak 402, a reformátusnak 143 tagját tartották nyilván. Harmincöten jártak iskolába hatvan tanköteles korú gyermekek közül.

Az ezeredforduló után

Csorvás nagyközség 1910-ben az orosházi járáshoz tartozik, 5680 lakost számlál. Van két gőzmalma, vasútállomása, posta- és távíróhivatala, áramfejlesztő telepe.

Az 1918-as polgári forradalom november 3-ára ért el Csorvásra. A megalakult Nemzeti Tanács Sipos István evangélikus lelkész vezetésével földet követel. A földigénylők száma 631. A következő év tavaszán gróf Wencheim Géza saját földterületéből 800 kh, Farkas József 342 kh földet oszt ki művelésre.

A Tanácsköztársaság leverése után sem szűnik meg a föld utáni vágy. A Nagyatádi-féle 1924/25-ös földreform alatt 1300 kh föld kerül új tulajdonosok kezébe. Ezzel a nagybirtokok területe csökken. Ám, még mindig meghatározó a település életében. A száz hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodók 8265 kh földet birtokoltak, 13 ilyen nagyságrendű birtok létezett ekkor. Az egy hold alatt gazdálkodók 845-en voltak 1930-ban. A mezőgazdaságból élők és az eltartottak száma ebben az évben 2424 fő.

Az 1944. március 19-i német megszállás után április 4-én 18 személyt tartóztattak le, s vitték el őket a faluból. Többségük nem tért vissza többet.

A II. világháború után 1945. április 28-án a földosztó bizottság 6677 kh földet oszt ki 869 családnak. Egy család átlagosan 5 holdat kapott és gyerekenként plusz még egy hold földhez jutott. Ezek közül nincstelen agrárproletár 600 személy.

Az új fizetőeszköz, a forint 1946. augusztusi bevezetése után a gazdasági élet fellendült. A megélhetést most is a földművelés jelentette, de megjelent az ipar, a Hangya üzletek, a vendéglátás, a kiskereskedelem a fogyasztási szövetkezeti hálózaton belül. 1950-ben felavatják a hétágyas szülőotthont. 1951-ben a községet bekapcsolják az országos villamoshálózatba.

1949 tavaszán a faluban három mezőgazdasági termelőszövetkezet alakul: az Új Élet, a Vörös Október, és a Szabadság. Az Új Élet 16 taggal 298 kh, a Vörös Október 27 taggal 322 kh, a Szabadság 7 taggal 77 kh földön kezdi meg a gazdálkodást. A mezőgazdasági termelés fejlődik. Csorváson a búza, a kukorica, a cukorrépa termesztése volt a meghatározó. 1954-ben búzából 7q/kh, kukoricából 18q/kh, cukorrépából 145q/kh volt az átlagtermés. Ebben az évben 1149 ló, 1459 szarvasmarha, 5938 sertés tartása jellemezte az állattenyésztést. De számottevő volt a községben baromfitenyésztés és a tojástermelés. Megindul az iparosodás is, 1955-ben 70 önálló kisiparos dolgozott. Az 1956-os események után átalakul a mezőgazdaság. Egyes téeszek megszűnnek, mások egyesülnek.

A dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődés eredménye, hogy Csorvás 1970. január 01-én az országban az elsők között Békés Megyei Tanácstól nagyközségi címet kap. Később 1984-től közvetlen megyei irányítású nagyközségként dolgozik tovább. A lakosság ügyeit innentől helyben intézik.

A fejlődés töretlennek mondható. A mezőgazdasági nagyüzem foglalkoztatta a lakosság jelentős részét. A háztáji gazdaságban megtörtént a jövedelem-kiegészítés, a nagyközség szépen gyarapodott. Bevezették a vizet, a gázt minden háztartásba. Szaporodott a pormentes utak száma. Iskola, művelődési ház épült.
A rendszerváltás, a politikai változás, a demokrácia eredményeként teret adott a piacgazdaságnak. Demokratikusan választott önkormányzat irányítja a nagyközség életét.
Megtörtént a kárpótlás. Több száz kistermelő és két nagyobb magángazda művel, mintegy 2100 hektár földterületet. A termelőszövetkezet is megmaradt, erősödött, de már kevesebb munkavállalót foglalkoztat. A fogyasztási szövetkezet önálló kereskedelmet nem folytat, dolgozója nincs. Egységeit, üzleteit bérbe adta. Magán tulajdonú kereskedelmi és szolgáltatói szektor alakult ki.

2005. június1-én a Magyar Köztársaság Elnöke Csorvásnak városi címet adományozott. Napjaink feladata tartalommal megtölteni a városi létet.

Befejezés

A levéltári dokumentumok, az ásatások arról tanúskodnak, hogy Csorvás háromszor keletkezett és kétszer pusztult el. Az itt élő földművelő, állattartó emberek megszenvedték a tatárdúlást, majd a török pusztítását. Őseink más-más nyelvet beszélő, különféle nációkhoz tartozó, eltérő kultúrájú, szokású emberek voltak. A mai Csorvás az elődök munkájának és leszármazottaik kitartásának köszönheti létét.

Felhasznált irodalom
1. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, Pest, I-II. kötet, 1870
2. Karácsonyi János: Békés vármegye története. II. kötet, Dobay nyomda, Gyula, 1896, pp. 180-182.
3. Kovalovszki Júlia: Orosháza története a középkorban. Orosháza, 1965.
4. Tóth József: A magyar településrendszer néhány kérdése, in. Bánlaky Pál – Bokor Béla – Tóth József: A terület – és településfejlesztés társadalmi összefüggés-rendszere, JPTE FEEFI, Pécs 1999, pp. 7-27.
5. Zalai György: Nagyközség a viharsarokból. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 2000, 137 p.


ha nem a főlapról jöttél, akkor itt megnézheted: ugrás a főlapra: Csorvásiak Baráti Társasága - http://www.csorvasiak.hu