Testvérváros, testvérfalu - Csorvás kapcsolatai

1. Diószeg, testvérváros Szlovákiában, a Felvidéken
2. Felsőhegy, testvérfalu Szerbiában, a Délvidéken
3. Uzon, testvérfalu Romániában, Erdélyben

Diószeg /Sládkovičovo/ - tesvérváros

Város Szlovákiában, a Galántai járásban. Mai városi rangját 1983. január 1-én kapta.
Lakossága kb. 6000 fő, nemzetiségi összetétele: 50-50% magyar és szlovák (2001-es adatok).
Diószegről az első írásos emlék egy IV. Béla király által 1252-ben kiadott oklevélben található.
Nevét a település határában található diófaerdőről kapta.
1301-ben a község Dudvághy Miklós családjáé. 1470-ben a Dudvágszegiek már Dyozegiként szerepelnek.
1530-ban a község a török elleni harcok miatt elnéptelenedett, de egy 1553-as összeírás 22 lakóházat említ, mely a budai klarissza rendé volt.
1582-ben várossá nyilvánították, és itt haladt a Via Regia,a királyi út. A városnak vám- és vásárjoga volt.
A városban levő kastély tulajdonosa a klarissza rend volt.
1709-ben a várost a Rákóczi szabadságharc ellen harcoló császári csapatok felégették. 1786-ban II. József császár újratelepítette.
Ekkor alakult ki a két önálló település: Németdiószeg és Magyardiószeg.
1850-ben megépült a Budapest-Pozsony vasútvonal. Ennek hatására fellendült a város ipara.
1867-ben már működött cukorgyára részvénytársasági formában, mely a Felvidék első cukorgyára volt.
Vezetője báró Kuffner Károly volt.
1870-ben ismét várossá nyilvánították.
A két világháború eseményei és azt ezt követő békekötések következményei megváltoztaták a település
nemzetiségi összetétetelét a magyar lakosság rovására. A jelenlegi város Magyardiószeg és Németdiószeg egyesítésével jött létre.
Az 1980-as években jól működő élelmiszeripari és mezőgazdasági kisváros.
1989. után sok jól működő cég megszűnt, de az EU-hoz való csatlakozás ismét felcsillantotta a fejlődés reményét.

Andrej Sládkovič illetve Sládkovič András,született Braxatorisz András, írói álnevei Andrej Braxatoris-Sládkovič
(Korpona, 1820. március 30. – Radvány, 1872. április 20.)
szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító. A 19. századi szlovák irodalom egyik alkotója.
A jelenlegi törvények szerint szlovák személyről elnevezett várost át- ill. visszanevezni nem lehet.

ugrás a lap tetejére

Felsőhegy - testvérfalu

Szerbia, Észak-Bácska
információk Zenta város honlapján keresztül érhetők el.
http://www.zenta-senta.co.yu/index.php?cont=felhegytort

ugrás a lap tetejére

Uzon - testvérfalu

Erdély, Kovászna megye - http://ozun.consloc.ro/

(A honlap 2004. július 26-án a Google keresőben megtalált "tárolt változatot" bemásoltam ide. webszerkesztő.)

Uzon rövid története és a történetére vonatkozó hagyományok.

 Uzon , Háromszék keleti részén, a Feketeügy jobb partján , a Brassó - Kézdivásáerhely útvonal mentén található.
Tengerszint feletti magassága 515m .
Lakói száma az 1992 népszámlálás adatai szerint : 4833 , melyből : 4257 magyar (88,1%) 576 román és más nemzetiség (11,9%)
Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta.
A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tizedek jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel.
Későbbi adat az 1567-évi jegyzék , ahol Wzon -nak írva , 68 kapuval szerepel.
A XV század elején a helybeli templomot , 11m magas , 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körbe.
A várfalat 1901 - ben bontották le.
A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetően , korán megismerik és követik a reformáció tanítását.
A falu történetében az idők során igen jelentős szerepet toltött be az innen származó Béldi család , mely sok jeles hőst adott a hazának.
A Béldi kastély , mely jelenben a helyi állami gazdaság székhelye , a település egyetlen elismert műemlék épülete.
Említésre méltó adat, hogy 1706 ban a Rákóczi féle szabadságharc idején a brassói német parancsnok néhány száz katonával
az uzoni vártemplomba torlaszolja el magát , ekkor Csáky András ostrom alá fogja a várat , mely a 2 napig tartó ostrom
alatt igen megrongálódik , a templom zsindely teteje leég.

Az uzoni iskola , a Tatrangi Sándor nevet viseli , így őrizve meg tisztelettel az iskola építő emlékét.
Tatrangi Sándor és neje Benke Juliánna 1856 ban 12 ezer ezüst húszast, egy benvalót épületestől és 27 hold
szántóföldet adományoznak az iskola alapnak.

A Temesváry család nevét a kastélyban működő óvoda őrzi.
Szintén a Temesváry, család nevéhez kapcsolódik , az 1895 ben épült szeszgyár.
A községhez tartozó falvak, Bikfalva, Lisznyó , Lisznyópatak, Sepsimagyaros, Uzonfüzes és Szentivánlaborfalva.

Lakói többnyire mezőgazdasággal, gabona- és burgonyatermesztéssel foglalkoznak, bár a szeszgyár valamint a brassói
gépgyárak közelsége a múltban igen sok család számára nyújtottak megélhetést, mára igen sokan munkanélkülivé váltak
és a földművelésben ismerték fel újból a megélhetési lehetőséget.

Uzon jelene

Uzon , Háromszék keleti részén, a Feketeügy jobb partján , a Brassó - Kézdivásáerhely útvonal mentén található.
Tengerszint feletti magassága 515m .
Lakói száma az 1992 népszámlálás adatai szerint : 4833 , melyből : 4257 magyar (88,1%) 576 román és más nemzetiség (11,9%)
Uzon községközponthoz, hat falu tartozik.
Ezek : Bikfalva 429 lakossal, Lisznyó :471, Lisznyópatak : 97, Uzonfüzes : 205, Magyaros : 109, Szentivűnlaborfalva 808 ( 1992 -es népszámlálási adatok szerint ) ( Uzon 2714 )

Iskola minden településen müködik , az alábbiak szerint :

Az V - VIII osztályos diákokat, a községhez tartozó falvakból , a központi iskolába , 2001 szeptemberétől 2 iskolabusz szállitja.
Az uzoni iskolában 21 szakképzett tanár, 7 tanitónő az óvodában pedig 7 óvonő tanit.

Gazdasági élet

A község legerősebb gazdasági egysége a szeszgyár, mely számos uzoni lakosnak jelentett munkahelyet.
Sajnos a magánositási folyamat és a nem megfelelő piackutatás következtében, a raktárakban felhalmozodott áru eladatlan
és a munkások 2/3 a munkanélkülivé vállt. Hasonló a helyzet a másik két nagy gazdasági egység, az Állami gazdaság és a gabonatárolóval is.

Művelődési élet

A községi könyvtár az Erdélyi Lajos nevet viseli.
A Jókai Mór Művelődési Egyesület , Szivárvány nevű női énekkar valamint a szinjátszó csoport ,
az ország határain túl is nemegyszer sikeresen képviselték a községet , számos elismerő és dicsérő oklevelet kaptak.
Az Atlantisz fúvószenekar és mazsorett csoport közel 100 tagja, minden rangos hazai és külföldi rendezvényen sikeresen szerepel.
Uzonban az utobbi években immár hagyománnyá vált az évenként megrendezett kórus- és fúvoszenekari találkozó.
A jelenkor emberei az ösök emlékét is mindenkor tiszteletben tartják.

Az évfordulók alkalmával , ünnepi keretek között helyezik el az emlékezés koszorúit az I. és II. világháborúban
elesett hősők emlékművénél, az 1848. szabadságharc hőseinek emlékhelyénél, valamint a a honfoglalás 1100
és a magyar kereszténység 1000. évfordulója alkalmával emelt emlékműveknél.

Kapcsolataink

Testvértelepülési kapcsolatot a helyi önkormányzat a Békés megyei Csorvás községgel tart fenn.
Baráti kapcsolat , a művelődési egyesületek és az egyházak közvetitésével, Tolnával és a Pest megyei Mendével alakult ki.
Igen szoros az egyházi kapcsolat a hollandiai Oude Tonge református gyülekezetével.

http://www.cosys.ro/haromszek/falvak/uzon/leiras.html
(Mivel a honlap jelenleg - 2004. július 26-27.- nem elérhető, ezért a Google keresőben megtalált "tárolt változatot" bemásoltam ide. webszerkesztő.)

Uzon (Ozun) Sepsiszentgyörtől - Kilyén érintésével 8 -, míg Kököstől 4 km távolságra fekszik a Brassót Kézdivásárhellyel és Bacău-val összekötő 11-es és az E577-es műút mentén.

A 2700 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki.

A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak. A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú - XV. századi - várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy ???14 április - elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk". 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Később ???a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez". A harangtornyot, mert földrengés sújtotta - 1842-44 között - hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát is le kellett bontani. Helyette - tíz év múlva - már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padelőket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető.

A mai épületegyüttes értékét ugyancsak emelik az időközben itt elhelyezett emléktáblák, emlékművek. Az oldalbejárat fölötti emléktáblán egy Vörösmarty-idézet olvasható. A szabadságharc uzoni mártírjainak, a másikat pedig Sükösd Sámuel (1816-1849) helybeli református lelkipásztor (a tömösi csatatér tábori lelkésze volt) és szabadságharcos emlékének állította a hálás utókor. Sükösd Sámuelt, Hétfalu (a mai Szecseleváros - Săcele) határában ölte meg az ellenség. A táblát Uzon lakossága állíttatta 1991-ben. A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű, amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte.

Uzon főterén áll a római katolikus templom is. 1909-11 között épült. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Belsejében láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját (1945). Uzon 1943-tól önálló plébánia. A műemlékek lajstromán van az 1830-ban épült Úr Jézus születése ortodox templom.

A központban van a Tatrangi Sándor általános iskola. Kis, székely kapun léphetünk az udvarára, ahol emléktábla őrzi az alapító emlékét, s emlékkopja adja a látogató tudtára, hogy ebben a községben, már 1648-ban népoktató intézmény működött. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli temetőkertben van. A temetőkert előtt monumentális székely kapu áll.

Az iskola mellett van a helyi tanács és a polgármesteri hivatal épülete (ép. 1896). Falán levő emléktábla adja a szemlélődő tudtára, hogy ???Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában". Ebben az épületben működik a Jókai Mór Kultúrotthon és Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Lajos könyvtár. A névadó Erdélyi Lajos (1871-1932) a falu szülötte, jeles nyelvész és egyetemi tanár volt. Jókai két kortesútján látogatott el Uzonba 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja alkalmával felkereste a Temesváry családot és Ujvárossy Józsefet (1838-1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője, közéleti személyiség.

A tanácsház előtti parkban emelkedik a két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje, valamint a helybeli fúvószenekar díszes zenepavilonja, ahol koncerteket, ünnepi és más zenekari találkozókat szoktak tartani.

Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket - többnyire kúriákat és udvarházakat - kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik. Ilyen a központban levő Gábor Áron utcában - a szakirodalomban is gyakran emlegetett - Béldi-Mikes-kastély (ma az állami gazdaság székháza). Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései - XVIII. századi - emlékévé avatják. Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán. Műemlék a Pünkösti-udvarház is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli (ép. 1810 körül). Jelenleg ebben van a községi könyvtár. Ebből az időből való a címeres oromfalas Gidófalvi-udvarház, majd a Şerban-ház (N. Bălcescu utca), klasszicista homlokzatával az említett század végéről. Az egykori Temesvári-udvarház - a mai napközi otthon és óvoda - már a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője. A népi udvarházak iskolapéldája a Dankó-ház (ép. 1835) és a hozzá hasonló Györbíró-ház (ép. 1838). A népi lakóházak felé való átmenetet képviseli az 1826-ban épült és közben alakított Tarcsi-ház (Gábor Áron utca). A hagyományos népi építészetet több faépület, kontyolt zsindelyborítású ház képviseli. Ilyen például a Bába Mózesné háza a XIX. század első harmadából. A sort a Páljános Adolf-féle ház (volt huszárkaszárnya) épülete zárja. Boltívsoros tornáca a barokkot is túlélő késő reneszánsz hangulatát őrzi a XIX. század elejétől (Gábor Áron utca).

Uzonban több jeles embernek ringatták bölcsőjét. Ilyen volt Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztője. A jeles Pünkösti családból származott: Pünkösti Gergely (1820-1912), későbbi 1848-49 béli őrnagy, aki 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben, katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszüntét. Nevét emlékkopja őrzi a főtéren (Lengyel László munkája, 1999); bátyja Pünkösti Pál (1804-1868) hasonlóképpen őrnagy volt a 8. huszárezredben; a református pap Pünkösti Ferenc (1835-1898), akinek az a megtisztelő szerep jutott, hogy személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912-1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek, Uzon díszpolgárának.

A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók láttak napvilágot. A kövületlelőhelyek ma is léteznek. Gazdag Uzon környékének madárvilága is. A közeli ártéri tavak környékén valóságos vízi madárszálló van. Itt él és dolgozik Ambrus László tanár, műkedvelő ornitológus, Mannai István műgyűjtő, kinek udvarán szabadtéri monumentális kő- és kőzetgyűjtemény látható, valamint Antal Béla gombaszakértő és műgyűjtő. A helyi szeszgyártás hagyományait folytatja az itt működő Szesz és Keményítőgyár. 1992-ben a gyárat Aranycsillag-érdemrenddel tüntették ki a madridi nemzetközi kiállításon.

Uzontól 5 km-re, a 103 B aszfaltozott megyei műút mentén fekszik a régi templomerődjéről, udvarházairól ismert és alig 430 lelket számláló Bikfalva

ugrás a lap tetejére

sabois
Copyright © 1999-  [CsBT]. All rights reserved.
Revised: 2007. augusztus 23. .