Csorvásiak Baráti Társasága

S z í v ,   g o n d o l a t ,   t e t t   C s o r v á s é r t !  
csik

ÚJDONSÁGOK

Megújul a honlapunk
A Csorvásiak Baráti Társasága honlapja a Társaság 10. éves születésnapjára, 1998. őszére készült el. Ma már elavult technológiával készült, ráfért egy alapos ráncfelvarrás. Ezt látja most Ön, kedves honlaplátogató. Bizonyos honlaprészletek még nem, vagy nem tökéletesen működnek, ezeket azonban folyamatosan fejlesztjük. Észrevételeket, megjegyzéseket örömmel veszünk elérhetőségeinken.

Utolsó frissítés:
2010. szeptember 28.

KAPCSOLAT:

Így érhet el bennünket:
Levélcím: Csorvás
Petőfi utca 12.
5920
Magyarország - Hungary
Email: csorvasiak (at) csorvasiak (pont) hu

 

Csorvás testvértelepülései:

Rövid ismertetők:

Testvérváros: Diószeg, Sládkovičovo - Szlovákia

Diószeg testvérvárosDiószeg (Sládkovičovo) - Felvidék
Város Szlovákiában, a Galántai járásban.
Mai városi rangját 1983. január 1-én kapta.
Lakossága kb. 6000 fő, nemzetiségi összetétele: 50-50% magyar és szlovák (2001-es adatok).
Diószegről az első írásos emlék egy IV. Béla király által 1252-ben kiadott oklevélben található. Nevét a település határában található diófaerdőről kapta.
1301-ben a község Dudvághy Miklós családjáé. 1470-ben a Dudvágszegiek már Dyozegiként szerepelnek.
1530-ban a község a török elleni harcok miatt elnéptelenedett, de egy 1553-as összeírás 22 lakóházat említ, mely a budai klarissza rendé volt.
1582-ben várossá nyilvánították, és itt haladt a Via Regia,a királyi út. A városnak vám- és vásárjoga volt. A városban levő kastély tulajdonosa a klarissza rend volt.
1709-ben a várost a Rákóczi szabadságharc ellen harcoló császári csapatok felégették. 1786-ban II. József császár újratelepítette. Ekkor alakult ki a két önálló település: Németdiószeg és Magyardiószeg.
1850-ben megépült a Budapest-Pozsony vasútvonal. Ennek hatására fellendült a város ipara. 1867-ben már működött cukorgyára részvénytársasági formában, mely a Felvidék első cukorgyára volt. Vezetője báró Kuffner Károly volt.
1870-ben ismét várossá nyilvánították.
A két világháború eseményei és azt ezt követő békekötések következményei megváltoztaták a település nemzetiségi összetétetelét a magyar lakosság rovására. A jelenlegi város Magyardiószeg és Németdiószeg egyesítésével jött létre.
Az 1980-as években jól működő élelmiszeripari és mezőgazdasági kisváros. 1989. után sok jól működő cég megszűnt, de az EU-hoz való csatlakozás ismét felcsillantotta a fejlődés reményét.
Andrej Sládkovič illetve Sládkovič András,született Braxatorisz András, írói álnevei Andrej Braxatoris-Sládkovič (Korpona, 1820. március 30. – Radvány, 1872. április 20.) szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító. A 19. századi szlovák irodalom egyik alkotója.
A jelenlegi törvények szerint szlovák személyről elnevezett várost át- ill. visszanevezni nem lehet.
Sládkovičovo hivatalos honlapja  

Testvérfalu: Felsőhegy - Szerbia

Felsőhegy-Észak BácskaFelsőhegy (Gornji Breg) - Észak Bácska - Délvidék
A település küldöttségei rendszeresen résztvesznek Csorvás rendezvényein.
Információk Zenta város honlapján keresztül érhetők el.
Zenta város honlapja

>

Testvérfalu: Uzon - Erdély - Románia

Uzon Kovászna megyeUzon
Uzon Háromszék keleti részén, a Feketeügy jobb partján , a Brassó - Kézdivásárhely útvonal mentén található. Uzon rövid története és a történetére vonatkozó hagyományok. Uzon , Háromszék keleti részén, a Feketeügy jobb partján , a Brassó - Kézdivásáerhely útvonal mentén található. Tengerszint feletti magassága 515m . Lakói száma az 1992 népszámlálás adatai szerint : 4833 , melyből : 4257 magyar (88,1%) 576 román és más nemzetiség (11,9%) Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tizedek jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék , ahol Wzon -nak írva , 68 kapuval szerepel. A XV század elején a helybeli templomot , 11m magas , 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körbe. A várfalat 1901 - ben bontották le. A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetően , korán megismerik és követik a reformáció tanítását. A falu történetében az idők során igen jelentős szerepet toltött be az innen származó Béldi család , mely sok jeles hőst adott a hazának. A Béldi kastély , mely jelenben a helyi állami gazdaság székhelye , a település egyetlen elismert műemlék épülete. Említésre méltó adat, hogy 1706 ban a Rákóczi féle szabadságharc idején a brassói német parancsnok néhány száz katonával az uzoni vártemplomba torlaszolja el magát , ekkor Csáky András ostrom alá fogja a várat , mely a 2 napig tartó ostrom alatt igen megrongálódik , a templom zsindely teteje leég. Az uzoni iskola , a Tatrangi Sándor nevet viseli , így őrizve meg tisztelettel az iskola építő emlékét. Tatrangi Sándor és neje Benke Juliánna 1856 ban 12 ezer ezüst húszast, egy benvalót épületestől és 27 hold szántóföldet adományoznak az iskola alapnak. A Temesváry család nevét a kastélyban működő óvoda őrzi. Szintén a Temesváry, család nevéhez kapcsolódik , az 1895 ben épült szeszgyár. A községhez tartozó falvak, Bikfalva, Lisznyó , Lisznyópatak, Sepsimagyaros, Uzonfüzes és Szentivánlaborfalva. Lakói többnyire mezőgazdasággal, gabona- és burgonyatermesztéssel foglalkoznak, bár a szeszgyár valamint a brassói gépgyárak közelsége a múltban igen sok család számára nyújtottak megélhetést, mára igen sokan munkanélkülivé váltak és a földművelésben ismerték fel újból a megélhetési lehetőséget. Uzon jelene Uzon , Háromszék keleti részén, a Feketeügy jobb partján , a Brassó - Kézdivásáerhely útvonal mentén található. Tengerszint feletti magassága 515m . Lakói száma az 1992 népszámlálás adatai szerint : 4833 , melyből : 4257 magyar (88,1%) 576 román és más nemzetiség (11,9%) Uzon községközponthoz, hat falu tartozik. Ezek : Bikfalva 429 lakossal, Lisznyó :471, Lisznyópatak : 97, Uzonfüzes : 205, Magyaros : 109, Szentivűnlaborfalva 808 ( 1992 -es népszámlálási adatok szerint ) ( Uzon 2714 ) Uzon község honlapja

Rövid információk

Társaságunk legutóbbi közgyűlését 2010. május 15-én tartotta az István király úti Iskola közösségi termében.

A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta az Elnökség beszámolóját, a Társaság 2009-es évi gazdálkodását, valamint közhasznúsági jelentését.

A rendezvényen a polgármester tájékozatatta a megjelenteket Csorvás város terbvezett rendezvényeiről, eseményeiről, valamit az iskola növendékei diavetítéses prezentációt mutattak be pályázati munkáikról.

Valid XHTML 1.0 Transitional Valid CSS!